Prestige Reserve & Prestige Award 2013

A borpiramis felsőháza és a csúcsa

A Prestige Reserve Club 2013-as őszi megmérettetésének eredményhirdetésére immár harmadik alaklommal is stílszerűen a Kárpátia étteremben került sor.

5 kategóriában összesen 149 bor került díjazásra. Egyértelműen izmosodott a Best Buy kategória, a 2009 és 2011-es évjáratoknak köszönhetően pedig a Prestige Reserve Medallion D’or és az új kategória, a Vinum Bonum. 2013-ban több mint 500 tétel bírálata zajlott le a tavaszi és az őszi fordulókon, amelyeket a Prestige Open-ek tettek még érdekesebbé, ahol egy-egy meghívott borász közvetlenül is betekintést nyerhetett a zsűri munkájába és szembesülhetett annak értékítéletével. Több borász is vállalta ezt a kihívást - nagy örömünkre - és mi is szívesen tesszük átláthatóbbá a tevékenységünket.

Az 1 évvel ezelőtt bevezetett Vinum Naturalis (Charta VINA) alapelveit, amelyek a szőlőtermesztés és a borkészítés sokkal szigorúbb feltételrendszerét tartalmazzák, egyre több borászat fogadja el, és a fogyasztók örömére mindezen megkötések mellett jó, illetve kiváló borokat neveztek 2013-ban a Prestige Reserve projektbe. A természetesség nem lehet öncél, ha az nem párosul élvezhető minőséggel.

A borok megmérettetésén túlmutat a Prestige Award, amely a legnagyobb presztízsű -a szakmai média és a szakértők szavazata által megválasztott – borászatnak járó elismerés, amelyet 2012-től kiterjesztettünk a boréttermekre, borbárokra és borszaküzletekre is.

2013-ban a legnagyobb presztízsű borétterem a Borkonyha, borbár kategóriában a Kadarka és a borszaküzletek között a Radovin Borkereskedés lett a kitüntetett.

Gratulálunk a nyerteseknek, akik nagyon fontos szerepet töltenek be a borvertikumban, hiszen ők állnak közvetlen kapcsolatban a borfogyasztókkal, és így nekik van lehetőségük hűen közvetíteni a borászatok üzeneteit, ugyanakkor a fogyasztói igények változását is a termelők felé.

And the Prestige Award goes (again) to Szepsy Pincészet!

A vándordíj 2013-ban visszatért Tokajra, a 2010-es díjazotthoz. Emlékeztetőül, 2011-ben a ST. Andrea Pincészet, 2012-ben a Takler Pincészet volt a díjazott. Nem is lehet csodálkozni a zsűri döntésén, hiszen Szepsy István kitartó munkájának köszönhetően a pincészet borainak hazai és nemzetközi elismertsége folyamatosan növekszik, beérni látszanak a Mádi Kör és a mádi bor érdekében tett erőfeszítései, továbbá ebben az évben fogadta őt tagjai közé a „Les Seigneurs du Vin” társasága, amelyet a világ kiemelkedő pincészetei fémjeleznek, és amely a Villa D’Este és a Lalique közös díjával is párosul. A zsűri értékelése helyett közreadjuk Jásdi Istvánnak a Pannon Bormíves Céh elnökének, a díjátadón elhangzott köszöntőjét.

A Doszpod László által alapított díjat megtestesítő, Gáspár Géza által készített Büszke Bacchus szobor mellé a díjazott, a Budapest Week Publishing 1 Millió Ft-os média csomagját kapta, amelyet Freed Péter tulajdonos adott át.

A díjátadót követő díszvacsorán a vendégek a Kárpátia étterem ünnepi 6 fogásos ételsorán kívül egyszerre élvezhették mindhárom eddigi Prestige Award díjazott borászat borait.

Dr. Lőrincz Györgytől 2 kiváló terroir Cuvée-t, Boldogságos 2011, Hangács 2009, Takleréktől az érett, bombasztikus 2007-es Regnumot, a Szepsy Pincészettől a komplex, valódi egyéniség jegyeit felmutató Nyúlászó 2011 és az Úrágya 2011 Furmintot, valamint a 2007-es 6 puttonyos Aszút.

Reflektálva Jásdi István találó meglátására, bízunk abban, hogy a zsűri jó és alapos döntései által kiválasztott borászatok presztízse, és maga a díj, a Prestige Award valóban olyan pozitív kölcsönhatásba kerülnek egymással, amelyet a fogyasztók és a szakma egyetértése is támogat.

Szívből gratulálunk valamennyi díjazottnak!

Bp., 2013.12.11. Prestige Reserve Club
Doszpod László


Jásdi István (Pannon Bormíves Céh elnöke) köszöntője:

Szepsy István Magyarországon és a világban lassan minden elismerést megkapott, amit szőlész-borász megkaphat.

Tudván, hogy negyven körül volt, amikor megkérdőjelezett mindent, amit addig tett és olyan utakon indult el, amelyen körbe röhögték az akkori hivatalosak, okosok és megmondó emberek, az ember felteszi magának a kérdést, hogy mi adta Neki ehhez az erőt és a bátorságot olyan időkben, amikor maréknyian sem hittek benne?
Mi segítette át azon az időszakon, amikor már több esztendőnyi munka volt mögötte, de még alig voltak, nem is lehettek nagy aszúi a piacon? Aztán később a majdnem kötelező fanyalgáson? 2002-ben az első nagy szárazbor kísérleteknél?

Próbálom megérteni.
Azt hiszem a legfontosabb dolgokat vele kapcsolatban lassan megértem.
Volt mibe kapaszkodnia, nem az önmegvalósítás nagyon divatos individualista eszményébe, hanem
a hitbe, hogy azt a feladatot kapta, hogy a borokon keresztül felmutassa azt, hogy mire hívatottak azok a mádi dűlők,
a családba, amelyik mellette állt a legküzdelmesebb időkben is, és ahonnét nemcsak a szőlő szeretetét, de az eleve elrendeltség meggyőződését is örökölte. Akikről bizonyosan tudja, hogy a munkáját egyszer átveszik,
olyan emberekbe, akik az első percektől hittek benne és kiálltak mellette,
a tudatba, hogy kötelessége van azokkal az emberekkel, családokkal szemben, akik vele dolgoztak és maguk is ezekből a mádi, tolcsvai dűlőkből éltek.

Később a sikerek időszakában hamar szaporodtak a hívei, barátai. Lejártak hozzá. Figyeltek Rá. Minden jót akaróval készséges volt. Fölvitte őket az Úrágyába, a Szent Tamásba, válaszolt minden kérdésre, elmondott minden titkot azoknak, akiknek fülük volt a hallásra és megmutatott mindent azoknak, akiknek szemük volt a látásra.
Lassan iskola alakult ki körülötte. Ha nem is a szókratészi értelemben, de egyre többen vallották, hogy a munkájukra, gondolkodásukra Ő van a legnagyobb hatással.

Az emberek jó része a kitüntetések és dicséretek hatására intézménnyé válik.
Pista ugyanaz maradt, mint aki volt. Ma is mindenkire figyelve csöndesen beszélget és ma is naponta megkérdőjelezi a saját munkáját. Nem lett saját maga szobra.
Újabb és újabb dűlőket fog vallatóra, egyre többet tud a régiekről is. Ma is együtt él szőlőivel, boraival.

Ha ma díjat kap, akkor nem a régi teljesítményekért, hanem a maiakért. Tudjuk, hogy nem a díjak mozgatják, nem ezek jelentik számára mércét. A jó mérce mindig belül van. Mégis fontos visszajelzés a díj, amelyet ezúttal másodszor kap meg.
Mellesleg Pista személyes presztízse jót tesz a Prestige Award presztízsének is.
Ha Szepsy István építész valószínűleg katedrális tervezésébe fog, ha festő a teremtést akarja megfesteni. Örüljünk, hogy szőlész-borász lett Magyarországon!

Gratulálok Pista!

Bp., 2013.12.11. Jásdi István


Letölthető fotók az eseményről:
https://www.facebook.com/media/set/?
set=a.631349083595765.1073741832.168409506556394&type=3